Az EU 16 éves korhatárt vezet be az AI chatbotok és közösségi média használatában
Az Európai Unió új, szigorú szabályozást vezet be a digitális platformok gyermekvédelme érdekében. A legfrissebb döntés értelmében az EU egész területén egységesen 16 éves korhoz kötik a közösségi média, videómegosztó oldalak és mesterséges intelligencia asszisztensek használatát. A 13 és 16 év közötti fiatalok csak szülői beleegyezéssel férhetnek hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz, emellett egy EU-s szintű életkor-ellenőrző rendszer és digitális személyazonosság bevezetése is várható. Az új szabályozás célja, hogy megakadályozza a kiskorúak káros tartalmakhoz való hozzáférését, és visszaszorítsa azokat a manipulatív tervezési megoldásokat, amelyek hosszabb online jelenlétre ösztönzik a fiatalokat.
Egységes korhatár és szülői beleegyezés az online térben
Az Európai Parlament november végén elfogadott javaslata szerint az uniós országokban egységesen 16 év lesz az a korhatár, amely alatt nem engedélyezik közvetlenül a közösségi média, videómegosztó platformok és AI alapú asszisztensek használatát. A 13 és 16 év közötti fiatalok csak akkor férhetnek hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz, ha szüleik vagy gondviselőik hitelesen hozzájárulnak a használathoz. Az ehhez szükséges életkor-ellenőrzést egy közös EU-s digitális azonosító rendszer, az úgynevezett eID fogja támogatni, amelynek biztonságosnak, pontosnak és adatvédelmi szempontból megbízhatónak kell lennie.
Ez a lépés a szakértők és politikusok szerint is elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyermekek mentális és fizikai egészségét jobban megvédjék a digitális térben, különösen az EU Digital Omnibus csomagja révén. Az elmúlt években ugyanis egyre több kutatás mutatta ki, hogy a közösségi média és az AI-alapú platformok manipuláló elemei – mint a végtelen görgetés vagy az automatikus videólejátszás – negatívan befolyásolják a fiatalok viselkedését és tanulási képességeit.
Szigorúbb szabályok és személyes felelősség a platformok vezetőinél
Az új szabályozás nemcsak a korhatár bevezetésére koncentrál, hanem arra is, hogy a digitális platformok designját meg kell változtatni a gyermekek védelmében. Az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy a cégeknek fel kell hagyniuk az olyan manipulatív technikák alkalmazásával, amelyek a gyerekeket hosszabb időre kötik le. Ez magában foglalja például a „dark pattern” tervezési megoldásokat, az influencer marketinget, a célzott hirdetéseket és az algoritmikus „nudgingot”.
Ha a szolgáltatók nem tartják be az új szabályokat, akár teljes EU-s tiltással is számolniuk kell. Emellett a platformok vezetői személyes felelősségre vonhatók, ami azt jelzi, hogy a jogalkotók mennyire komolyan veszik a gyermekvédelmet az online térben. Ez egyben arra is ösztönzi a vállalatokat, hogy alapvetően biztonságosabbá és gyermekbarátabbá tegyék szolgáltatásaikat.
AI és digitális gyermekvédelem a jövőben
Az AI technológiák gyors fejlődése új kihívásokat hoz a gyermekvédelem terén. A mesterséges intelligencia által generált tartalmak, például deepfake videók vagy szintetikus meztelenséget ábrázoló képek komoly veszélyt jelenthetnek a fiatalokra nézve. Az Európai Parlament ezért külön felhívta a figyelmet arra, hogy az AI-alapú chatbotok és más automatizált rendszerek használata során fokozottan ügyelni kell a gyermekek biztonságára.
Ezzel párhuzamosan a jövőben az úgynevezett Digital Fairness Act (digitális igazságosság törvénye) is hatályba léphet, amely még szigorúbb szabályokat hozhat a digitális szolgáltatókra nézve, különösen a gyerekeket érintő fogyasztóvédelem területén.
Nemzeti intézkedések és további EU-s lépések
Az uniós tagállamok már elkezdték bevezetni a nemzeti szintű szabályokat, amelyek többek között az iskolákban bevezetett okostelefon-korlátozásokra, a zaklatás elleni törvényekre és digitális jóléti kampányokra terjednek ki. Emellett a Bizottság egységes vizsgálatot készít a közösségi média fiatalokra gyakorolt hatásáról, valamint kidolgoz egy uniós szintű akciótervet a kibertámadások és az online zaklatás visszaszorítására.
Az EU döntései jelentős lépést jelentenek a gyermekek digitális biztonságának megerősítésében, miközben a technológiai fejlődés gyors üteme és a mesterséges intelligencia terjedése nagy kihívásokat támaszt a jövőben is.
—
Az új szabályozás bevezetése várhatóan komoly változásokat hoz a fiatalok online jelenlétében, és példát mutat majd más országok számára is a gyermekvédelmi szabályozások erősítésében. Az EU lépései egyértelmű jelzést küldenek arról, hogy a digitális térben is kiemelt figyelmet kell fordítani a legfiatalabb felhasználók biztonságára és jólétére.
